Projektek

Music Is My Radar

“Az Európai Unióban az analfabetizmust, - azaz a teljes írás- és olvasástudatlanságot – majdnem teljes mértékben felszámolták, azonban a funkcionális analfabetizmus  jelensége egyre jelentősebbé válik.” az Európai Parlament jelentése szerint az analfabetizmusról és a társadalmi kirekesztésről, 2002.

A funkcionális analfabetizmus jelentése a nem megfelelő olvasási, írási és számolási képesség, amikor „a napi feladatok elvégzéséhez szükséges olvasási készség az alap szint alatt áll.” Az analfabetizmus szembeállítva a funkcionális analfabetizmussal szigorú értelemben véve azt jelenti, hogy az illető egyik nyelven sem képes arra, hogy egyszerű mondatokat olvasson vagy írjon.

Az OECD felmérése szerint a funkcionális analfabetizmus a 15 és 65 évesek között 80 millió embert érint az EU-ban. Az Európai Munkaerő 2011-es felmérése megállapította, hogy az EU területén 73 millió aluliskolázott felnőtt él.


A funkcionális analfabetizmus csökkentésére javasolt intézkedések közül továbbra is az innovatív képzések alkalmazása a legjobb megoldás. Az információs és kommunikációs technológia alapú képzések megfelelő megoldást nyújtanak, és emellett csökkenthetik a digitális lemaradást is.


A „Music Is My Radar” projekt célja az, hogy egy távoktatási képzés kidolgozásával fejlesszük a 15 és 65 év közötti funkcionális analfabéták alapvető és transzverzális képességeit, akik lehetnek alkalmazotti viszonyban állók és munkanélküliek is.

„A projekt az Európai Bizottság támogatásával jött létre. Ez a dokumentum a projekt partnerek nézeteit tükrözi. A Bizottság nem vonható felelősségre a dokumentumban használt információk tartalmáért.”

SUCCESS Erasmus+

A sikerünk titka - innovatív módszerek a megváltozott munkaképességű személyek munkaerő-piaci kompetenciáinak fejlesztésére

Fő tevékenység: Együttműködés az innováció és a jó gyakorlatok feltárásában

Tevékenység: Stratégiai Partnerségek

Fő terület: Stratégiai Partnerségek a felnőtt oktatásban

Fő cél: Gyakorlatok cseréje

Projekt időtartalma: 1.9.2016 – 31.8.2018

A projekt saját honlapja az alábbi linken érhető el.

YEBE Erasmus+

Fiatalok az üzleti etikáért és vállalkozásokért

Fő tevékenység: Együttműködés az innováció és a jó gyakorlatok feltárásában

Tevékenység: Stratégiai Partnerségek

Fő terület: Ifjúsági Stratégia Partnerségek

Fő cél: Gyakorlatok cseréje

Projekt időtartalma: 2016. 01.01. – 2018. 08.31

A projekt saját honlapja az alábbi linken érhető el.

Pályára Lépünk - TÁMOP-1.4.3-12/1-2012-0026

„Pályára Lépünk” Innovatív, integrált non-profit munkaerő-piaci modell kísérleti bevezetése a pályakezdő (és részben megváltozott munkaképességű) fiatalok nyílt munkaerő-piaci elhelyezése érdekében.

Szerződött támogatás összege: 120 635 153 Ft

Támogatás mértéke: 100%

Projekt befejezésének dátuma: 2015. május 31.

Projekt azonosító szám: TÁMOP-1.4.3-12/1-2012-0026

Projekt tevékenységek

Program összefoglaló

A „Pályára Lépünk” elnevezésű programunk keretében olyan innovatív, integrált non-profit munkaerő-piaci modell kidolgozására és kísérleti bevezetésére vállalkoztunk, mely a pályakezdő és megváltozott munkaképességű fiatalok nyílt munkaerő-piaci integrációjának hatékony eszköze lehet. 2013 júniusában azzal a céllal indítottuk útjára projektünket, hogy a partnereink által megfogalmazott igényekre reagálva dolgozzunk ki olyan új szolgáltatásokat, melyek bővítik az eszköztárunkat az integrációs munkában.

A projektben megvalósított programok célja az volt, hogy pályakezdő fiatalok számára olyan lehetőségeket mutassunk és kínáljunk melyek a nyílt munkaerőpiacra történő belépésüket és ott a beválásukat is elősegíti, és ehhez olyan  támogatásokat nyújtsunk melyek ezt a folyamatot eredményessé teszik.

A pályakezdő lét önmagában is hátrányt jelent a szakmai és munkatapasztalatok hiánya miatt. A programba résztvevő fiatalok között kiemelt célcsoportunk volt a megváltozott munkaképességük okán halmozott hátránnyal induló fiatalok köre. A csoport összetétele szándékosan heterogén, - alapfokú végzettségű, szakképesítéssel nem rendelkező,- középfokú- ill.  főiskolai végzettséggel rendelkező tagokból állt, akikkel egyéni célkitűzéseiket és szükségleteiket is figyelembe véve igyekeztünk olyan programtervet összeállítani, mely hosszútávon segítheti kitűzött céljaik elérését. Ebben a fiatalok számára szakképzést-, a munkaerő-piaci belépés- és megfelelés kompetenciáinak fejlesztését szolgáló csoportos és egyéni foglalkozásokat és tréningprogramokat, munkáltatókkal való kapcsolatok építését célzó fórumokat és a rendezvényeket szerveztünk, munkalehetőségeket kínáltunk, önálló álláskeresésüket, elhelyezkedésüket, beilleszkedésüket pedig egyéni igényeik szerint foglalkoztatási mentor - szükség esetén pszichológus szakembereink segítették.

A programban együttműködésre nyitott munkáltatók részére lehetőséget kínáltunk pályakezdő fiatalok támogatott foglalkoztatására melynek feltétele volt a hosszú távú együttműködés vállalása. Ehhez szakmai tanácsadással, a beillesztést és beválást segítő mentori tapasztalatok folyamatos megosztásával, a befogadás és megtartás érdekében érzékenyítő képzésekkel támogattuk a fiatalok beillesztését és megtartását.

A programban 34 fiatallal kötöttünk együttműködési megállapodást. Szakmai képzések keretében 14 fiatal élelmiszer és vegyi árú eladó OKJ szakképzettséget, 12 fiatal pedig ügyfélszolgálati ügyintéző szakképesítést szerzett.

A megvalósított program eredményei, hogy a résztvevő fiatalok közel kétharmada vett részt tartós - 6 hónapot elérő vagy azt meghaladó foglalkoztatásban, erre pedig nagyobb hányadban nyílt munkaerő-piaci munkáltatónál nyílt lehetősége. 3 fő vállalkozási jellegű formákban tudott elindulni, 2 fő további tanulmányokba fogott., mások pedig többféle rövidebb távú  lehetőségekben, önkéntes formákkal is élve szereztek munkatapasztalatokat. A munkába lépés lehetőségeinek kínálatában elsődleges szempontunk a fiatalok egyéni igénye és céljai voltak meghatározóak. Ezek figyelembevétele és a szakképzések gyakorlata során nyújtott teljesítmények alapján 14 fiatal számára nyílt lehetőség innovatív modellünk keretében egy hosszú távú munkát- és ezzel együtt elköteleződést is - jelentő foglalkoztatásra integratív munkaerő-kölcsönzés keretében. A lehetőséggel végül 7 fiatal élt és indult el. Sikerként értékelhető az egyéni célok elérését szolgáló továbbtanulás vagy készségfejlesztő tanfolyamokon való továbblépés is.  A program eredeti legfőbb célja a fiatalok nyílt munkaerő-piacon való elhelyezkedésének és beválásának elérése volt. Ezért az önálló munkakeresésben- vagy akár a vállalkozási formákban való elindulásban a fiatalok által elért eredmények talán a program legnagyobb sikerei.

A programban a fiatalok-, a munkáltatók-, a képzésben résztvevő intézmények- és a foglalkoztatáspolitikai programok kidolgozói számára is hasznosítható tapasztalatokat szereztünk a pályakezdők munkaerő-piaci integrációja és annak hatékonyságát javító intézkedések továbbfejlesztése, valamint azok összhangjának javítása érdekében, melyekről nem csak összefoglaló tanulmány készült, de alapul szolgálhat a modell gyakorlati alkalmazásához is.

EOS Erasmus+

Grundtvig Tanulási kapcsolat projekt    2010 - 2012     


EOS – „Experience is Our Succes – European best methods in educations of seniors


„Sikerünk kulcsa a tapasztalat – Bevált európai módszerek a felnõttképzésben”  

EKS Erasmus+

Leonardo da Vinci    Partnerségek projekt   2012-2014

    

EKS - „Education as key to succes – The link between vocational schools, lifelong learning and the orld of work” „Oktatás, mint a siker kulcsa - A szakképzõ iskolák, az élethosszig tartó tanulás és a munka világa közötti kapcsolat”. Bõvebben a projektrõl és fõbb célkitûzéseirõl olvashat  angol  és magyar nyelven , illetve  az  angol és magyar nyelvû szórólap  is megtekinthetõ.

STAR Erasmus+

A Grundtvig STAR projektünk Zárókonferenciája és egyben utolsó partnerségi találkozója 2015 július 2-3 között zajlott Szlovákiában, a koordinátor szervezésében.

A találkozó első napján került megrendezésre a projekt Zárókonferenciája, Komáromban, melyen részt vettek a partnerség tagjain kívül, a komáromi Munkaügyi Hivatal, valamint több, tevékenységükben a projekt témájához kapcsolódó szervezet és foglalkoztató intézmény képviselői; a média és a sajtó képviselői.

A konferencián bemutatott előadások témái:

  • a projekt átfogó bemutatása
  • az aktuális munkaerő-piaci helyzet bemutatása az egyes partner régiókban, a megváltozott munkaképességű álláskeresőkre fókuszálva
  • jó gyakorlatok bemutatása a nemzetközi környezetből
  • a megváltozottmunkaképességű álláskeresők körében végzett kérdőíves felmérés eredményeinek bemutatása
  • a munkáltatók körében végzett kérdőíves felmérés eredményeinek bemutatása
  • a projekt eredményeinek és gyakorlati alkalmazásának bemutatása

A konferenciát követő záró projekttalálkozón megbeszélt főbb témák:


  • a projekt záróbezsámolójával kapcsolatos tudnivalók és teendők
  • a projekten belüli együttműködés kiértékelése, visszajelzések

A délutáni program Komáromi Erőd meglátogatásával folytatódott, melyet szakértő idegenvezető mutatott be a látogatóknak.

A zárótalálkozó részletes programja itt, kapcsolódó fényképek pedig itt láthatók, valamint a www.starllp.eu. honlapon.

„A projektről szóló kiadvány elérhető magyar és angol nyelven is.”


A STAR projekt 7. Nemzetközi találkozója , Zlínben zajlott, a cseh partner szervezésében, 2015 május 6-7 között, melyen a partnerség minden tagja képviseltette magát.

A találkozó során a következő témák kerültek megbeszélésre:


  • a munkáltatók és a megváltozott munkaképességű munkavállalók körében végzett kérdőíves felmérés eredményeit, értékelését, konklúzióit és kapcsolódó javaslatait bemutató Összefoglaló véglegesítése
  • a brosúra és DVD tartalmának bemutatása és külalakjának végleges kialakítása
  • a közös honlap tartalmi egyeztetése hiányzó részek ellenőrzése, pótlása
  • disszeminációs tevékenységek bemutatása
  • előkészületek a Zárókonferenciára: témák, prezentációk, előadók időpontok egyeztetése

 

A találkozósorán a partnerek ellátogattak az ERGO rehabilitációs foglalkoztatóba, ahol megcsodálhatták az ott dolgozó megváltozott munkaképességűek színvonalas, kreatív alkotásait és kölcsönösen megoszthatták tapasztalataikat az ottani szakemberekkel.



A találkozóról fotók megtekinthetők a www.starllp.eu honlapon.

A Grundtvig STAR projekt keretében a 6. Nemzetközi találkozót 2015. január 19-20 között, az osztrák partner szervezte meg, Bécsben.

A találkozó első napján a workshopon a következő főbb témákat beszélték  meg a partnerek:

  • A munkáltatók és a megváltozott munkaképességű munkavállalók körében végzett kérdőíves felmérés összefoglaló bemutatása közös megvitatása
  • a kérdőíves felmérés értékelése, konklúziók levonása, a végleges tartalom egyeztetése.
  • a brosúra designjára a magyar partner készített és mutatott be javaslatot be, ezt követően a brosúra tartalmának és terjedelmének közös kialakítására került sor
  • a workshop keretien belül egbeszélésre kerültek a jövőbeli közös együttműködések lehetőségei, az egyes partnerek javaslatai alapján.

A találkozó részletes programját lásd itt, ill. a partnerség  www.starllp.eu. honlapján.

Fotók a találkozóról: www.starllp.eu.

A STAR projekt 5. Nemzetközi találkozója Franciaországban, Toulouse-ban zajlott, , 2014.október 22-23.-e között, melyen a partnerség minden tagja képviseltette magát.

A találkozó főbb témái a következők voltak:

  • az egyes országokban végzett kérdőíves felmérések összesített eredményeinek bemutatása
  • a munkavállalók és a munkáltatók körében végzett kutatás eredményeinek értékelése, konklúziók levonása, javaslatok összesítése
  • a brosúra tartalmának véglegesítése, hiányzó részek pótlása
  • honlap design és tartalom áttekintése

A találkozó részletes programját lásd itt, ill. a partnerség  www.starllp.eu. honlapján.

Fotók a találkozóról: www.starllp.eu.

A STAR Grundtvig projekt 4. nemzetközi partnerségi találkozója  2014.06.17. – 2014.06.19. között , Perpignanban,  Francia országban került megrendezésre.

A nemzetközi találkozó 3 napjának programpontjai:


  • ERASMUS + együttmûködési lehetõségek megbeszélése partnerségi szinten
  • bevált módszerek és jó gyakorlatok, sikeres projektek összegzõ bemutatása a megváltozott munkaképességûek foglalkoztatása és integrációja terén
  • beszámoló, tapasztalatok megosztása a felnõtt célcsoporttagok nemzetközi mobilitásáról, a magyar és a szlovák partner közös prezentációja
  • a regionális kérdõíves felmérés megvalósítása, kivitelezésének módszertani megbeszélése, eddigi tapasztalatok megosztása
  • a magyar partner beszámolója a regionális felmérés kivitelezési módszerérõl és az eddig elért eredményekrõl a munkáltatói kérdõívek terén
  • elõrehaladási jelentés és disszeminációs terv átbeszélése
  • látogatás “Korlátok lebontása“ aktivitásokon belül a Charles de Menditte (ESAT) foglalkoztatóhoz.

A találkozó részletes programját lásd itt , ill. a partnerség  www.starllp.eu   honlapján.

Fotók a találkozóról a  www.starllp.eu  honlapon .

2014.05.12–13. között zajlott Zlínben a célcsoporttagok mobilitása, tapasztalatcseréje a magyar, cseh és szlovák partner részvételével.

A szakmai munkatársakon kívül, cégünk vállalkozási ágazata keretében dolgozó hat fõ megváltozott munkaképességû munkatársunk, ugyancsak hat fõ szlovák célcsoporttag és a cseh intézmény munkatársainak részvételével zajlott a háromoldalú találkozó. A résztvevõk megismerhették két cseh foglalkoztató intézmény keretében mûködõ védett munkahelyeket, az ottani bevált módszereket és sikeres gyakorlatokat. Úgy a célcsoporttagok, mint a szakmai stáb részvevõi számára rendkívül hasznos volt a tapasztalatcsere, az ismerkedés és új kapcsolatok létesítése, melyek az internetes csatornákon keresztül azt követõen is fennmaradtak.

A mobilitásról készült fotók elérhetõk a www.starllp.eu honlapon.

A találkozó részletes programját lásd itt , ill. a partnerség  www.starllp.eu   honlapján.

A STAR Grundvig projekt 3. nemzetközi partnerségi találkozója Érden, a Napra Forgó Nonprofit Kft. szervezésébe került megrendezésre, 2014.04.24-25. között. A találkozón öt partnerországbeli intézmény    (Szlovákia, Franciaország, Ausztria, Cseh Köztársaság és Magyarország) képviselõi  vettek részt.

A találkozó elsõ napja a Hotel Termál Érdben zajlott.  A workshopok során a következõ témák kerültek megbeszélésre ill. bemutatásra:

Jó gyakorlatok megosztása  a partner szervezetek között nemzetközi szinten

- a sikeres projektek eredményeinek és hatásának bemutatása, a partner szervezetek bevált gyakorlatainak és módszereinek megosztása a célcsoportba tartozók foglalkozási (re)integrációjának elõsegítése érdekében – a prezentációk www.starllp.eu    honlapon elérhetõk .

 

Kérdõívek kidolgozása hat nyelven

-  az elsõdleges célcsoport számára kidolgozott kérdõív azt célozza meg, hogy feltárja a megváltozott munkaképességû emberek fõbb korlátait, nehézségeit és szükségleteit a foglalkoztatás terén (munkakör kiválasztása, állásváltoztatás során) és a munkaerõ-piaci képzések vonatkozásában, az elhelyezkedésük elõsegítése érdekében.

- a munkáltatóknak kidolgozott kérdõívvel azonosítani kívánjuk a munkaerõ-piaci kulcs szereplõk fõbb szempontjait, hozzáállását, igényeit a célcsoport foglalkoztatásának növelése érdekében.

Az angol nyelvû munkáltatói és munkavállalói , illetve magyar nyelvû munkáltatói és munkavállalói kérdõívek elérhetõek, vagy letölthetõk   a www.starllp.eu honlapról.

 

A találkozó második napján a résztvevõk látogatás tettek a Napra Forgó Rehabilitációs Nonprofit Kft. érdi központi Irodájába és az egyik budaörsi akkreditált telephelyére, a Cemelog Kft.-hez a “Korlátok lebontása“ programponton belül.

A találkozó részletes programját lásd itt , ill. a partnerség  www.starllp.eu   honlapján.

Fotók a találkozóról és a látogatásról a www.starllp.eu honlapon találhatók.

A Grundtvig STAR projekt 2. nemzetközi partnerségi találkozója 2014.02.17–18. között zajlott Bécsben, az osztrák partner szervezésében.

A találkozó workshopjain a következõ témák és programpontok kerültek terítékre:  

  • munkaerõ-piaci alapadatok ismertetése régiónként, a partner régiók munkaerõ-piaci helyzetének bemutatása az elsõdleges célcsoportra fókuszálva  
  • a megváltozott munkaképességûek definíciója és létszámuk alakulása az utóbbi 3 évben  
  • karrier-lehetõségek a megváltozott munkaképességûek számára  
  • a megváltozott munkaképességûek foglalkoztatási feltételei  
  • jogszabályi környezet az egyes országokban  
  • a célcsoport foglalkoztatását elõsegítõ aktív munkaerõ-piaci eszközök az egyes régiókban  
  • összehasonlító táblázat elkészítése - a partner régiók közötti különbözõségek és azonosságok összesítse a fenti témákban  
  • látogatás a Jugend am Werk szociális foglalkoztatóhoz  
  • szóróanyagok véglegesítése.

   

A találkozó részletes programját lásd itt , ill. a partnerség  www.starllp.eu   honlapján.  

Angol és a magyar nyelvû szórólap.

Fotók a találkozóról a  www.starllp.eu   honlapon láthatók .

2013.12 .17. – 2013.12.18. között zajlott a  Napra Forgó újabb  nemzetközi partnerségi pályázatának

Nyitó konferenciája Nagymegyeren, a szlovák koordinátor szervezésében.

A STAR Grundtvig Tanulási kapcsolatok projekt a Tempus Alapítvány Egész életen át tartó tanulás programja keretében valósul meg „Lépésrõl lépésre az aktív polgárrá válás és a munkaerõpiaci reintegráció felé” (“Step by step towards active citizenship and reintegration into the labour market” ) címmel.

 

A partnerség projektindító rendezvényének programpontjai:

  • a   partnerintézmények bemutatkozása
  • a partner országok régióinak bemutatása
  • a projekt és a projekttevékenységek ismertetése
  • a megváltozott munkaképességû emberek foglalkoztatásának érdekében alkalmazott aktív munkaerõ-piaci eszközök  Szlovákiában
  • a feladatok megosztása a partnerségen belül
  • kommunikáció a partnerek között
  • a projekt disszeminációs tervének kidolgozása
  • a projekt közös honlapjának kialakítása

A találkozó délutánján látogatás következett megváltozott munkaképességûeket alkalmazó cégekhez: Thermal Corvinus, és Gastrovital, Nagymegyer (a“Korlátok lebontása“/ „Breaking down barriers” aktivitásokon belül)

 

A találkozó részletes programját lásd itt , ill. a partnerség  www.starllp.eu   honlapján, ahol a találkozón készült fotók is elérhetõk.

HQVET Erasmus+

A HQVET Erasmus+ projekt 6. nemzetközi találkozója 2016 január 19-20 között

A HQVET Erasmus+ projekt 6. nemzetközi találkozóját 2016 január 19-20 között, az olasz partnerszervezetünk székhelyén, Reggio Emiliában tartottuk meg. A megbeszélésen megvitattuk és véglegesítettük a tervezett kiadványunk felépítését, tartalmát, valamint megosztottuk egymással az oktatási modullal kapcsolatos ötleteinket. A kérdőíves eredmények visszajelzése mellett a diákok számára egyedi, interaktív foglalkozásokkal is készülünk.

A csapatépítő programok a városnézés mellett a gasztronómia jegyében teltek. Nagy örömünkre, az elkészítési módjuk megismerése mellett, meg is kóstolhattuk a térségben őshonos parmezán sajtot és balzsamecetet, amikre méltán büszkék a helybéliek.

Az Erasmus+ program keretében zajló HQVET nemzetközi projektünk 4. partnerségi találkozóját 2015. július 15-16. között tartottuk Milánóban, az olasz partner szervezésében

A műhelymunka során a következő témák kerültek napirendre:


A kérdőíves felmérés összesített eredményeinek bemutatása az egyes partnerek régióiban

  • a kutatás tapasztalatainak megosztása, következtetések levonása
  • a szóróanyag és a honlap átnézése
  • brosúrával előkészítésével kapcsolatos teendők megbeszélése

A találkozó második napján közös programként a partnerek a milánói EXPO-t látogatták meg.

A HQVET nemzetközi projektünk 3. partnerségi találkozóját 2015 május 19-20 között tartottuk  Nagymegyeren. A találkozót a szlovák koordinátor szervezte, szlovák , olasz és magyarországi partnerek részvételével.

A találkozó főbb programpontjai:

  • az olasz partner vezetésével Team Coaching Módszertan átadása elméleti és gyakorlati  tréning keretében
  • megbeszélés a tréning tapasztalatai alapján
  • projekt honlap design és tartalom összeállítása
  • a szóróanyag végleges változatának kialakítása
  • projekt előrehaladás áttekintése
  • további teendők egyeztetése a partnerekkel
  • közös programként az ekecsi Sanvin borászatot látogattuk meg

A HQVET nemzetközi partnerségi projekt 2. találkozóját 2015.március 3-4 között Budapesten, a Hotel Danubius Gellértben tartottuk meg, az olasz és a szlovák partnerek részvételével .

A műhelymunkában részt vett Dósa Lajos igazgatóhelyettes, az Érdi Kós Károly Szakképző Iskola képviseletében.

A műhelymunka főbb témái:

  • a szakképzésben tanuló diákok számára kérdőív kialakítása, véglegesítése az egyes résztvevők javaslatai alapján.
  • a projekt tevékenységek és feladatok megbeszélése, kiosztása
  • logo - design elfogadása, szóróanyag tartalmának és megjelenítésének kialakítása, egyeztetése
  • következő nemzetközi találkozó időpontjának és témáinak egyeztetése.
  • A találkozó után, a projektvezető a HQVET projektről, a célcsoportokról és a partnerségi közös munka céljairól személyes interjút adott az Érdi Újság riporterének.

2015.01.14. – 2015.01.15. között zajlott a  Napra Forgó újabb  nemzetközi partnerség pályázatának, Nyitó konferenciája Dunaszerdahelyen, a szlovák koordinátor szervezésében.

2014 őszétől 2016 júliusig tartó időszakban egy új nemzetközi pályázatot valósítunk meg a Tempus Közalapítvány támogatásával, az ERASMUS+, Stratégiai partnerségek alprogramja keretében “HQVET – Magas színvonalú szakképzés – Európai bevált módszerek a szakképzés   fejlesztésére (HQVET – High Quality of Vocational Education and Training – European best methods for improving VET system) címmel.

 

A partnerségben három országból (Magyarország, Olaszország, Szlovákia) vesznek részt együttműködő partnerszervezetek.

A projekt célcsoportja a pályakezdő, szakiskolát befejező diákok, melyek körében a projekt folyamán egy kérdőíves felmérést kívánunk végezni. A kérdőív segítségével szeretnénk  feltárni, hogy a szakiskolát befejező, végzős diákok milyen gondolatokkal, tervekkel lépnek ki a munkaerő-piacra, hogyan értékelik saját helyzetüket, erősségeiket, a képzés során megszerzett ismereteiket  és készségeiket, milyen perspektívákat látnak a maguk számára, miben érzik a szakképzés erősségét, miben látnak még fejlesztendő területeket,  milyen segítséget éreznek szükségesnek,ahhoz, hogy sikeresen tudjanak elhelyezkedni és beilleszkedni a munka világába.

A kérdőíveket a következő tanév végén végző diákokkal fogjuk kitöltetni. A felmérés időpontja a 2015-ös év első fele. A felmérés 3 európai régióban párhuzamosan fog zajlani. Nemzetközi szintű összesítés és kiértékelés után a felmérés eredményeiről, a levont következtetésekről, javaslatokról tájékoztatót tartunk az iskola és a diákoknak.

A partnerség projektindító rendezvényének programpontjai:

  • a partnerintézmények bemutatkozása
  • a partner országok régióinak bemutatása, a szakképzés és a pályakezdők munkaerő-piaci helyzetére fókuszálva
  • a projekt és a projekttevékenységek ismertetése
  • a feladatok megosztása a partnerségen belül
  • kommunikáció a partnerek között
  • a projekt disszeminációs tervének kidolgozása

Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez.
Ez a weboldal a szerző nézeteit tükrözi, és az Európai Bizottság nem tehető felelőssé az abban foglaltak bárminemű felhasználásért.

SCOLA Erasmus+

- Munkaerőpiaci készségek és kompetenciák

- Szakképzésben dolgozó pedagógusok kompetencia fejlesztése a diákok sikeres munkaerő-piaci belépésének elősegítése érdekében.


A SCOLA  projekt fő célja egy olyan innovatív, hatékony, hiánypótló képzés kifejlesztése, amely az életpálya-építési kompetencia és készségek fejlesztéséhez szükséges szemléletváltásra ösztönzi a szakképzésben dolgozó pedagógusokat, tanárokat.

A képzés 5 európai uniós ország 7 partnerszervezetének közvetlen tapasztalatai alapján módszereket, eszközöket kíván nyújtani a tanárok részére, melyek segítenek beazonosítani és fejleszteni a diákok azon képességeit mellyel támogatni tudják őket  az iskolából a munkába való átmenet zökkenőmentésebbé tételében.


Habár Európában több kísérlet folyik arra, hogy jobban összekapcsolják az oktatást és a munkaerőpiacot, a legtöbb projekt közvetlenül a diákok kompetenciafejlesztésére koncentrál. A SCOLA projekt innovációja a tanárokra való fókuszálásban rejlik, akik az új szemlélet birtokában hatékonyabban tudják közvetíteni a diákok felé a szükséges készségeket és kompetenciákat. 


Az eredmények terjesztése, népszerűsítése több úton valósul meg: a célcsoportok aktív bevonásával a projekt tevékenységekbe, valamint a 6 nyelven működő honlap üzemeltetése, ismertető anyagok közzé tétele, cikkek, elektronikus szórólap, promóciós videó, brosúra formájában.


Annak érdekében, hogy a projekt eredményei hosszú távon is fennmaradjanak, a kidolgozott  SCOLA programot a partnerek beépítik a saját képzési struktúrájukba. 

FSZK 2017

Beszámoló és életminőség felmérés

Cégünk az elmúlt évben a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közhasznú Nonprofit Kft. által meghirdetett pályázat megvalósításán dolgozott, melynek célja a halmozottan hátrányos helyzetű, egészségkárosodott vagy fogyatékos személyek elhelyezkedésének támogatása volt. A program keretén belül a következő célcsoportok tagjait igyekeztük megszólítani az együttműködésre:

    

  1. 16 és 30 év közötti fiatalok („1. célcsoport”), akik az oktatási rendszerből már kiléptek, de a munkaerő-piacon még nem tudtak elhelyezkedni, emellett pedig
  • sajátos nevelési igényű tanulók,    
  • beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel rendelkező tanulók, vagy
  • fogyatékos személyek
  1. Inaktív személyek („2b célcsoport”), akik az elhelyezkedést jelentősen nehezítő egészségkárosodással rendelkeznek, emellett pedig
  • GYES-ről, GYED-ről térnek vissza a munkaerőpiacra, vagy
  • 50 év feletti életkorúak, vagy
  • hajléktalanok
  1. Olyan személyek („4. célcsoport”), akik két éven belül, felnőttkorban szerzett tartós egészségkárosodással vagy fogyatékossággal rendelkeznek, melynek következtében az addig végzett munkájukat nem tudják folytatni, korábbi szakmájukban nem tudnak elhelyezkedni

A projektben, csakúgy, mint mindennapi munkánk során, arra törekedtünk, hogy megismerjük ügyfeleink egyéni igényeit, majd megtaláljuk az ezeknek leginkább megfelelő munkalehetőséget, ezzel egyfajta hidat képezve a munkavállaló, és a leendő munkáltató között. A sikeres munkaközvetítés érdekében minden ügyfelünk részére egyéni fejlesztési tervet készítettünk: az ebben megjelölt tevékenységek közé tartozott többek között a munkavállalói profil összeállítása, a rehabilitációs tanácsadás, a pályaorientáció, vagy szükség esetén -reorientáció, az álláskeresési felkészítés, továbbá a beilleszkedés megkönnyítése érdekében a munkaközvetítés után is mentori támogatást nyújtottunk az ügyfeleknek. A program megvalósítása során az ügyfelek mellett a munkaadói oldallal is foglalkoztunk: a meglévők mellett új kapcsolatokat építettünk olyan cégekkel, melyek nyitottak voltak a megváltozott munkaképességű munkavállalók fogadására. Az általuk ajánlott munkaköröket igyekeztünk minél több részletre kitérően feltárni, hogy ezek után a munkaadó és a munkavállaló igényeit egyaránt figyelembe véve, létrejöhessen a munkaközvetítés.

A programba bevont ügyfelek mintegy fele esetében a munkaközvetítés sikeresnek bizonyult. Szerettük volna kideríteni, hogy a foglalkozási rehabilitáció, és a munkavégzés hatására milyen módon változott az ügyfeleink életminősége. Ennek érdekében egy ún. életminőség felmérésbe vontuk be a legalább két hónapja dolgozó munkavállalókat, melynek keretein belül egy kérdőívet töltöttek ki, és egy interjún vettek részt, kollégáink vezetésével. A kérdéseink arra vonatkoztak, hogy a munkavállalás előtti, azaz a múltbeli időszakhoz képest milyen változásokat érzékelnek ügyfeleink a jelenlegi egészségi állapotuk, társas kapcsolataik, és pszichés jóllétük terén. A kutatásunk alapján alátámasztást nyert a programunk sikere, hiszen az általános jól-lét érzése mindhárom célcsoportunk esetében növekedett. (1. ábra)

1. ábra - A jól- lét értékelése munkavállalás előtt és után célcsoportok szerinti elosztásban

Élettel való elégedettség

A kérdőív alapján három célcsoportunk közül a fiatalok, és a két éven belüli egészségkárosodással rendelkező személyek számoltak be egyértelműen nagyobb élettel való elégedettségről: az ő esetükben tehát a munkavégzés hónapjai alatt pozitív irányú változást láthatunk, és feltételezhetjük, hogy ehhez a munkavállalás, az új munkahely is hozzájárult. Azt is érdemes azonban megemlíteni, hogy az élettel való elégedettséget a karrieren kívül sok egyéb életesemény is befolyásolja: az interjún elmondottak alapján feltételezzük, hogy ennek is köszönhető harmadik célcsoportunk, az inaktív megváltozott munkaképességű személyek esetében az elégedettség szint csökkenése. (2. ábra)

2. ábra - Az élettel való elégedettség munkavállalás előtt és után célcsoportok szerint

Fizikai egészség megítélése

A kérdőívben az általános egészségpercepcióra vonatkozóan több kérdés is szerepelt: elsőként a résztvevőknek egy 0-100 ig terjedő „hőmérő” skálán kellett megítélniük észlelt egészségi állapotukat (3. ábra), egy későbbi szakaszban pedig olyan kérdésekre kellett választ adni, melyek arra kérdeztek rá, hogy másokkal összehasonlítva milyennek érzékeli saját fizikai egészségét a személy (4. ábra). Ez az eltérés az eredmények terén is megnyilvánul. Az inaktív megváltozott munkaképességű személyek és a fiatalok saját egészségüket 56-66%-osnak érzékelik, azonban másokhoz viszonyítva az általános egészségpercepció 39-53 %-ra csökken. Ezzel szemben a két éven belüli egészségkárosodott személyek másokkal összehasonlítva érzik jobbnak a fizikumukat (54 %), a „hőmérő” skálán pedig gyengébbnek ítélték azt (42 %). Ez a tendencia arra utalhat, hogy a régebb óta betegségükkel élő személyek már beépítették énképükbe a betegségtudatot, és inkább csak más, egészséges emberekhez viszonyítva érzékelik az ebből eredő hátrányokat. Egy frissen szerzett betegség, sérülés azonban erősebben hathat az énképre, még akkor is, ha másokhoz képest nem érzékelhető jelentősen rosszabb állapot.

3. ábra - Az EQ-5D "hőmérő" skálájának átlagos eredményei célcsoportok szerinti bontásban

4. ábra - A fizikai egészség kérdéscsoportjaira adott válaszok átlaga célcsoportok szerinti bontásban

 

Ahogy a 4. ábrán is láthatjuk, az inaktív megváltozott munkaképességű személyek érzékelik leginkább azt, hogy a fizikai egészségi állapotuk korlátozza az aktivitásukat, a napi tevékenységeik ellátását, és a társadalmi szerepeikben való helytállást. A másik két célcsoport tagjai az eredmények alapján ezt a szempontot pozitívabban látják, és kevésbé érzékelnek az egészségkárosodásukból eredő nehézségeket.

A kérdőív ezen szakasza arra is rákérdez, hogy milyennek érzékeli a kitöltő személy a jelenlegi egészségi állapotát az egy évvel ezelőttihez képest. A fiatalok és az inaktív személyek válaszai ebben a kérdésben többnyire a középérték körül mozognak, ami azt mutatja, hogy nem éreznek jelentős állapotváltozást. Kiemelkedik azonban a két éven belüli sérültek válasza, akik javulást érzékelnek az egy évvel korábbi állapotukhoz képest.

 

Mentális egészségben tapasztalt változások

Felmérésünkben a fizikai egészség mellett a pszichés jóllét egyes tényezőit is vizsgáltuk, hiszen arra is kíváncsiak voltunk, hogy a munkavégzés milyen hatást gyakorolt a munkavállalók mentális egészségére. A legfontosabb eredmény, mely a program sikerességét alátámasztja, hogy az ügyfeleink egyöntetűen a depressziós tünetek csökkenéséről számoltak be, a munkavégzés előtti állapothoz képest (5. ábra). A kérdőív tételeiből kiindulva, a dolgozók kevésbé érzik kilátástalannak a jövőjüket, és több érdeklődéssel, aktivitással fordulnak a környezetük felé. Joggal feltételezhetjük, hogy a változásban a munkavégzésnek is szerepe volt, hiszen a kiszámíthatóság, az értelmes foglalkozással eltöltött napok, és az új célok elérése mind a hasznosság érzésével töltik el a személyt, amely a lelki egészséget is erősíti.

5. ábra - Depressziós érzés munkavállalás előtt és után célcsoportok szerint

A depressziós tünetek csökkenésével összhangban áll, hogy a munkavállalók jelenlegi érzelmi állapotukat, hangulatukat pozitívnak értékelik.  A kérdőív válaszai alapján jó mentális állapotukhoz az is hozzájárul, hogy társas kapcsolataikat egészségi problémáik, vagy pszichés nehézségeik nem befolyásolják. A jó hangulati állapot ellenére a fiatal kitöltőknél megfigyelhető, hogy a másik két célcsoporthoz képest ők érzékelik leginkább, hogy egyes lelki gondok esetenként hátráltatják őket a mindennapi cselekvéseikben, feladataik gondos elvégzésében. Abban azonban nincs jelentős eltérés a célcsoportok között, hogy a megkérdezett ügyfeleink, feltételezhetően az egészségügyi problémákból eredően, ritkán érzik magukat energikusnak, a vitalitás nem jellemző a mindennapjaikra. (6. ábra)

6. ábra - A mentálos egészség kérdéscsoportjaira adott válaszok átlaga célcsoportok szerinti bontásban

A mentális egészség egy fontos tényezője, hogy a személy hogyan viszonyul a jövőhöz, milyen terveket sző a még előtte álló időszakra. Felmérésünkben ezt a témakört az ún. Aspirációs index segítségével vizsgáltuk, mely által megismerhetjük, hogy a kitöltő személy hosszú távú terveit milyen arányban befolyásolják az extrinzik és az intrinzik motivációk. A kívülről érkező, extrinzik motiváció olyan jövőbeli terveket eredményez, mint a gazdagság, jó hírnév, vagy jó megjelenés. Ezzel szemben a belső, intrinzik motivációk a fejlődési igény, elkötelezettség és társas kapcsolatok hajtóerői. A megkérdezett ügyfeleinkre egyöntetűen jellemző volt, a belső, intrinzik motiváció jelent meg nagyobb arányban. (7. ábra) Ez azért fontos, mert az intrinzik célok elérésére való törekvés pozitívan korrelál az élettel való elégedettséggel, és ahogy korábban már láthattuk, az elégedettség szintje a három célcsoportunk közül kettő esetében valóban növekedett. A belső és külső motiváció jelenlétének különbsége a fiatalok csoportjában a leglátványosabb, nem véletlen tehát, hogy az élettel való elégedettség szintjének növekedése is náluk mutatkozik meg leginkább (ld. 2. ábra).

7. ábra - Az extrinzik és intrinzik motivációk célcsoport szerinti bontásban

A fenti eredményeket összefoglalva elmondhatjuk, hogy a foglalkoztatási rehabilitáció mindhárom célcsoport esetében hozott pozitív változásokat. A fizikai és mentális egészség egyes tényezőit megvizsgálva láthatjuk, hogy bár a munkavégzés időszaka nem tudott minden területre segítő hatással lenni, azonban az is igaz, hogy minden célcsoportunknál találhatunk olyan területeket is, melyeket jótékonyan befolyásolt a munkába állás. A felmérés során rálátást kaptunk arra, hogy a munka pozitív hatást gyakorol az általános jól-létre és segít a depressziós tünetek csökkentésében, így fontos szerepe lehet egyes pszichés betegségek megelőzésében. A program számunkra legnagyobb sikerét mindezek mellett pedig az jelenti, hogy a folyamatos kapcsolattartás közben jobban megismerhettük ügyfeleink egyéni élettörténetét, igényeit, ezáltal még inkább személyre szabott szolgáltatást tudtunk kínálni számukra. Bízunk benne, hogy nem csupán átmenetileg, hanem hosszú távon is hozzájárultunk ügyfeleink életminőségének javulásához.